2014. június 8., vasárnap

Gent - Antwerpen

Az ejszakat ugyanabban a hostelben toltottem, ahol elozo nap. Moniekkal elozo nap mar megbeszeltuk, hogy a belga-holland hatar kornyeken talalkozunk es onnan egyutt tekerunk Antwerpenbe. Robin szulei ugyanis a holland oldalon laknak feluton Gent es Antwerpen kozott. Igy tehat reggel felkerekedtem, immaron kiados agyban toltott kenyelmes ejszakak es forro vizes zuhanyok utan kivasalodva, frissen-fitten.

Par kep a youth hostelrol, amit helyi muveszek ujitottak fel es dekoraltak ki:




Az Antwerpenbe vezeto ut tobb izgalmas szakaszt is tartogatott. Moniekkal egeszen zokkenomentesen megtalaltuk egymast, majd Robin navigalt. Utkozben kompoztunk is es keresztul bringaztunk egy teljesen elhagyatott varoson. Kiderult, hogy 2008-ban felvasarolta az allam az egesz telepulest es kilakoltattak az embereket azzal a cellal, hogy mindent ledozerolnak es az elbontott resz helyen az antwerpeni kikotot kiszelesitik, hogy meg nagyobb hajok ferjenek be. Mivel az elmult 6 evben nem tortent egyeb elorelepes, a varos teljesen elhagyatott, a falakon mindenhol graffitik vannak es 1-2 lezengo katasztrofa-turistan kivul csak mi probaltunk meg minel hamarabb atevickelni rajta :) A kovetkezo kepeket az internetrol szedtem, mivel en tulsagosan feltem hosszasan idozni ezen az amugy is remek kisugarzasu helyen.. ;)






Innen aztan kompoztunk a tuloldalra, ahol hangulatos kis erdokon keresztul vezeto bringautakon jutottunk el a varoskozponttol 20 km-re levo kempingbe. Pikk-pakk satrat allitottunk, lepakoltuk az utifutit, majd hirtelen otlettol vezerelve meg elbringaztunk Antwerpen belvarosaba. Ez kb. 40 kilometert jelentett pluszban az aznapi 70-hez, de a fo nehezseget nem is a kilometerek szama adta, hanem hogy az utanfuto terheitol megszabadulva olyannyira mas dinamikaval mukodott, hogy legalabb 30-40 perc volt, mire megszoktam.


A(z egyebkent ingyenes) kompon osszetalalkoztunk egy kb. 50 fos belga bringas tarsasaggal, akik azonnal meghivtak minket barbecue partyra Antwerpenbe :) Sajnos meg messze volt a camping, nem tudtunk menni, de jot bandaztunk a hajon :)

Kedves-kedves-kedves Monival:



Mivel ez mar nem az elso camping volt, ahol talalkoztam a problemaval, hogy nem rendelkezem kulteri konnektorhoz szukseges adapterrel, a camping tulajdonosat megkerdeztem, hogy hol tudnek ilyesmit venni. Azt ugyan o nem tudta, hogy venni hol lehet, mert o a sajatjait maganak gyartja, de nekem ajandekozott egyet. Az egyik leghasznosabb uti szerzemenyem lett :) Ezuton is koszonom neki!




 A jol oltozott vendegek az olasz etteremben:



Egy igazan megerdemelt tiramisu:


A nagyon finom vacsora utan eleg keson indultam vissza a campingbe, de szerencsere egeszen hamar megjartam es tele hassal zuhantam be a satorba. Micsoda nap! Koszonom Moninak es Robinnak, hogy ilyen kulonlegesse tettek <3

2014. június 7., szombat

Gent - pihenonap

A youth hostelben toltott ejszaka hihetetlen meleg volt, igy chilei szobatarsaimmal inkabb kinyitottuk az ablakot, ami segitett a helyzeten es egyuttal az ingyen vacsit is szolgaltattuk a szunyogoknak. Reggel sokaig lustalkodtam, a reggeli utan meg sokat fekudtem az agyban, ami iszonyatos jolesett. Moni es Robin 12 korul erkeztek meg es hoztak magukkal a ragyogo napsutest. Kicsit setaltunk a varosban es hajokazni is elmentunk.



Fuzfa alatt a vizen otthonos a let..



Lattunk fiatalokat a folyoban furdeni, de vegul mi csak a szokokutba mereszkedtunk be :)


Nagyon-nagyon jo volt Moniekkal, jokat beszelgettunk, finomakat ettunk-ittunk es meg a labaimat is kinyujtoztattuk! :)

2014. június 6., péntek

Bruges - Gent

Reggel kis varosnezessel kezdtem a napot, vettem kepeslapokat es korbesetaltam nappal is a varost. Osszepakoltam a youth hostelben es utamra indultam. Azaz indultam volna, ha nem lett volna defektes a hatso kerekem. Igy aztan a youth hosteles srac aktiv kozremukodesevel nekialltam belsot cserelni es eszrevettem, hogy a kulsom is eleg tropa. Valoszinuleg amikor a nagyon aranyos par, akik tegnap vezettek arkon-bokron keresztul atvittek az osszes letezo macskakovon, a macskako kozotti uvegszilankok szetszabdaltak a gumit. A youth hosteles srac mondta, hogy nem lesz igy gond, de azert nem voltam nyugodt. Sajnos nem volt szerencsem es a varos osszes bicikliszervize epp ebedszunetet toltotte es legalabb ket orat kellett volna varnom, amig valaki kinyit. Igy aztan egy eletem egy halalom felkialtassal utnak indultam Gentbe. 


Teljesen paranoid modon kb. ot percenkent nezegettem, hogy meg tart-e a kerek es meglepo modon egesz sokaig kibirta. Aztan 15km utan feladta ujra a szolgalatot es kezdodott a pumpalas & egy km bicajozas, pumpalas & egy km bicajozas, ami meglehetosen szaporatlan volt. Vegul 5-6 km utan egy varoska hataraban nyitva talaltam egy pekseget, ahol mondtak, hogy 500meterre van egy biciklibolt. Volt is, csak zarva. Meg epp alig volt idom elkezdeni panikolni (Genttol meg mindig 30km-re voltam), amikor a tulajdonos szerencsere megerkezett es nagyon gyorsan es kedvesen kicserelte a kulsomet es belsomet. Schwalbe Durano helyett most igy Schwalbe Marathon kerult a hatsora, ami szinten defektbiztos, igy imadkozva bar, de utamra indultam. Szerencsesen el is ertem Gentbe, ahol egesz konnyen megtalaltam a youth hostelt es kenyelembe helyeztem magam. Zuhany utan meg a varosba is besetaltam es nagyon finomat vacsoraztam.

Ime a teljesen felemas kerekek: mas a felni, mas a kulloszam, mas a tengely es mas a kulso. A belso ugyanaz, de az meg nem latszik :)


Esti Gent:



2014. június 5., csütörtök

Burgh-Haamstede - Bruges

Reggel fel 8-kor azva-fazva ebredtem es meg mindig szakadt az eso. Felmentve ereztem magam a rohanas alol emiatt, ugyhogy meg picit visszabobiskoltam, fel fullel hallgatva a satron kopogo esocseppek hangjat, keszen arra, hogy ha veletlenul abbahagyja, akkor mar szaladok is. Nade oregasszony nem gyorsvonat, szepen elallt az eso, el is mentem fogat mosni, de mire visszaertem, mar zuhogott megint. Okosan nyitva hagytam a sator ajtajat "hadd szellozzon" jeligevel, tehat a halozsak egy resze is elazott meg minden ami a kornyeken volt.

Vegul megis megkonyorult rajtam az idojaras, legalabbis szakaszosan, kis idokre, ugyhogy egy-egy zuhe kozott menekitettem a dolgaimat a mar jol bevalt mellekesbe. Ugyis kellett tolteni a telefont, mert az akkumulator-tok, ami addig szuperul funkcionalt, ategnapi esoben valoszinuleg beazott es feladta a szolgalatot.

A satrat meg allni hagytam kicsit annak remenyeben, hogy hatha kicsit kiszarad (haha). Amikor kimentem, rogton tarsasagom is akadt, a kacsak jottek utanam es akarmerre mentem, kovettek. Nagyon cukik voltak! Hatterben a kis ejszakai bazisom.



Amikor mar teljesen remenytelennek tunt a helyzet es a WC-bol is kineztek az odajarok, felszedelozkodtem es elindultam. Nagy volt a dilemma, hogy visszavegyem-e a vizes ruhakat vizes SPD-vel vagy inkabb probaljak meg szaraz ruhakat venni es kockaztatni, hogy mindenem elazik vegleg. Hosszas tanakodas utan arra jutottam, hogy hagyok egy meleg szaraz pulcsit es a szandalomat is kiprobalom. Amilyen maniakus vagyok, szerintem amiota SPD-t hasznalok (kb. 5 eve), osszesen 300 meternel tobbet nem tettem meg "normal" cipoben biciklin. Kicsit aggodtam is, mert annak idejen a terdproblemamat 99%-ban ez oldotta meg (hogy huzni is tudtam, nemcsak tolni - HUZZAD-TOLJAD!!!!!), de ugy dontottem, hogy ha nagyon szornyu, akkor meg mindig raerek belebujni a jeghideg, vizes cipobe. Esokabat, esonadrag immaron rutinosan mindig keznel volt, es kb. az 5. perctol megerkezesig folyamatosan hordtam oket. 

Eljott tehat a varva vart pillanat, vegre nekivaghattam a North Sea Cycle Route deli reszenek, amire annyira vartam. 

TEHAT. Az, amivel az idojaras fogadott, nem volt semmi. Orkan ereju szellokesek, soha nem konstans, hanem mindig lokdos valamilyen nem vart iranybol, mindez szakado esovel kombinalva. A szel olyan durva volt (tudom, tegnap is azt irtam, h durva volt, de az a maihoz kepest semmi), hogy nehany szakaszon komolyan gondolkoztam rajta, hogy nem fog menni, mert teljes erobol tekertem, a terdem szurt, mint a fene, es megsem haladtam semmit. Sarkkutato-eleterzes:



Utkozben arra is rajottem am, higy ha egy orszag hires a szeleromuveirol, akkor annak valoszinuleg oka van. Nobel-dijas felismeresem nem sokat segitett az aktualis helyzeten, ott es akkor meg kellett kuzdeni az elemekkel. A vihar delrol jott, en eszakrol, igy pontosan keresztul kellett rajta tekerni.



Mire a Vlissingen-Breskens komphoz ertem, elvonult a nagyja, igy megengedtem magamnak egy kavet a kikotoben a ragyogo napsutesben.


Breskensbol Sluis fele vettem az iranyt, ahonnan mar csak egy lepes Belgium. Sluis nagyon hangulatos kis varos, sajnaltam, hogy nem tudtam megallni kicsit hosszabban, mindenki uldogelt a kavehazak teraszain, de engem szoritott az ido, mert szereettem volna mar odaerni a szallashelyre.


A foteren meg tarsasagom is akadt:


Es az elmaradhatatlan bicikli & viz idill:


Innen mar vegig a csatorna mellett vezetett az ut, egyenesen Bruges-be. Rengeteg bicajos volt mindenhol.


A bicajut minosege nem volt mindenhol csucsszuper, de alapvetoen lehetett rajta kozlekedni es el volt valasztva az autoktol.


Bruges hataraban mar majdnem teljesen lemerult a telefonom, igy kikapcsoltam a GPS-t es nekialltam hagyomanyos modon terkepeszkedni. A korabban lehagyott (tapsvihar? :) bicajosok most utolertek es nagyon kedvesen elvezettek a szallashelyre (lehet, hogy nem volt meggyozo, ahogy neztem a terkepet?!). Ami az utakat illeti: a macskako mindenhol elegge megviselt engem is es a bicajt is, raadasul ujdonsult barataim a legzegzugosabb utcakon navigaltak. 

Eljutottam a hostelbe, ahol bejelentkeztem majd megvalositottam az igazi menekulttabort: az agyamrol minden szogben es alakban logott a szaradni kitett sator, a vizes ruhak, a polifoam, stb. Az SPD-cipo olyan remenytelenul vizesnek tunt, hogy inkabb elvittem egy szaritoba, ahol 1ora szaritas utan nagyjabol elfogadhato lett. Mar elore is felek, hogy egy nap vizes aszalas utan milyen szaga lesz kesobb... Ez annal is inkabb kar, mert ennek a ciponek soha nem volt szaga es attol tartok, hogy eme boldog eranak most vege.

Mindezek utan elmentem egyet enni: tradicionalis gombas-csirkes-tesztas-parolt zoldseges-salatas valamit, ami isteni finom volt es meg egy igazi fekete belga sor is dukalt hozza. Hazafele bicikli nelkul is gurultam :)


2014. június 4., szerda

Hook of Holland - Burgh-Haamstede

Miutan a kompon 5.5 ora alvas utan a vartnal egy oraval hamarabb (elneztem az idozonat) a 400 decibellel uvolto "Don't wory, be happy"-re ebredtem es leparancsoltak a hajorol, Hollandiaba eresemet egy kiados eltevedessel unnepeltem meg. Az eso persze szakadt.


Igy tortent, hogy ahelyett, hogy megtalaltam volna a kovetkezo kompot, Hook of Holland legtavolabbi reszere bicajoztam, ahol a Maribu nevu helyen kicsit osszeszedtem magam es kiadosan megreggeliztem. Ezutan ujra nekiindultam es ezuttal tenyleg meg is talaltam a kovetkezo hajot, az egyetlen problema az volt, hogy nem fogadtak el kartyat es nekem csak GBP-m volt keszpenzben. Szerencsere mielott ez kiderult volna, az egyebkent nagyon kedves legenyseg segitett felcipelni az egesz hobelevancot, igy mire kiderult a teljes igazsag, csak mondtak, hogy maradjak nyugodtan :)


A komprol fokakat is lehetett latni! Azt mondta a kapitany(?), hogy ott laknak a kikotoben es higy mivel ipari ovezet, nagyon tiszta a viz (ez nekem ellentmondas, de lehet, hogy ilyen szigoruak a szabalyozasok?), tele van hallal es arany eletuk van.


Leszallas utan mar viszonylag konnyen megtalaltam a bicikliutat es a szakado esoben tekertem delnek. Csodaszep helyeken jartam es kb. 1000 ilyen pici csigaval talalkoztam, akiket a legjobb tudomasom szerint kikerulgettem:



Az eso pedig csak esett es esett es esett mintha mas dolga sem lenne allo nap.


Rovidebb idokre azert elallt es olyankor tudtam par kepet kesziteni az amugy meseszep tajrol.



Kesore jart mar, mire kiertem a tengerhez, ott elallt az eso es meg a nap is kikukucskalt a felhok mogul kicsit.


Kesoi ebedemet / korai vacsoramat a siralyokkal kozosen fogyasztottam el, akik meglehetosen erdekeltek voltak mindenben, ami tavolrol is hasonlitott etelre. Mindig a goteborgi VB jut roluk eszembe, ahol az egyik csapattarsam javasolta, hogy a romlando etelt logassuk ki az ablakon egy zacskoban, mert kint hideg volt, majd masnap reggel beszedtuk az ures zacskot es a siralyok koszontek szepen a vacsorat. (Videot is csinaltam, ahogy meltatlankodnak, hogy kernek meg, de azt nem hiszem, hogy fel tudja tolteni a wifi..)


Innen mar csak kb. 10 km volt a camping, de ahogy az lenni szokott, az utolso kilometerek mentek a leglassabban es az eso is elkezdett szakadni kozben. Ezen az utolso szakaszon ugy ronggyaaztam, hogy minden rajtam levo ruhabol es az SPD cipobol csavarni lehetett a vizet, ami nem sok joval kecsegtetett az ejszakai satrazasra nezve.


A campingben volt meleg zuhany, ami nagyon jolesett, de a satorban allt a viz, mert ugy omlott az eso, hogy amig satrat vertem meg bepakoltam, felig megtoltotte. A kulteri konnektorhoz sajnos nem volt atalakitom, igy tolteni a telefont csak a mellekhelyisegben tudtam, ahol egyebkent egesz meleg volt es nagyon kulturalt volt, csak a szemem mar le akart csukodni nagyon.

Vegul csak elmentem aludni kb. ejfel korul, pont mire megjott az igazi vihar, ami a hatamra lapitotta a satrat idonkent, de vegul birta a strapat szepen. A bicajt egy fahoz kikotottem, miutan fel orat forgolodtam es azon gondolkoztam, hogy ha mindezek tetejebe meg Beloved-nak is laba kel, akkor igazan nem "dontworrybehappy"-ben fogok kelni masnap. Aztan gyozott a paranoia, kimentam, megaztam persze, de kikotottem es nem loptak el.

2014. június 3., kedd

Harold Hill - Harwich

Eljott a varva vart nap es nem kicsi gomboccal a torkomban cipeltem le a rendeloi lakas emeleterol a csomagomat. Sokkal nehezebb lett, mint eredetileg terveztem, kb 10 kiloval tobb. A bicajt kivittem a parkoloba, ratettem az utanfutot, bele a taskat es ra az egyebeket, gyors muszaki ellenorzes (amennyire tolem kitelik), majd bucsut vettem a norszoktol es allatorvos kollegaktol. Rajtam kivul mindenki nagyon relaxalt volt, fotozkodtak, viccelodtek, de en nagyon aggodtam, hogy hogy fogom megmozgatni ezt a batar nagy szerelvenyt.


Elso utam a bankba vezetett, ahol meg el kellett intezni par dolgot (kartyaaktivalas kulfoldre, keszpenz-kivetel, stb.) A Lloyds elott leparkoltam a pereputtyot (ennek mar nem kis sikere volt), majd miutan vegeztem, elindultam Harwich iranyaba. 

Azaz indultam volna, ha kb. 200 metere levo korforgalomnal a korabban mar emlegetett R-clip az egyik oldalon nem dont ugy, hogy folyton kiesik (ennek kovetkezteben utanfuto feloldalasan leugrik a tengelyrol, majd eldol oldalra). Ketsegbeeses, betonon R-clip keresese es sirogorcs veszes kozeledese kozben szerencsere megtalaltam a kis femdarabot, visszaraktam, mentem tovabb. Gondoltam magamban, van ilyen. Kb. 500 meter mulva, amikor mar eleredt az eso, az egesz megismetlodott. Annyi volt a nehezites, hogy mar volt egy kis sar is, de szerencsere konnyen megtalaltam. Most mar meg voltam gyozodve rola, hogy nem hagyom el Romfordot, maximum egy taxiban, ami elvisz Harwichig, ott felszallok a kompra es kidobalom az osszes cuccomat es egy nadrag-egy poloban folytatom az egesz utat.

De hat ez megsem volt elfogadhato terv, igy azt alkalmaztam, amit mar korabban is a Chelmsfordi versenyen (igaz, akkor meg azt hittem, h paranoiabol), ket kis muanyag gyorskotozovel rakotottem az R-clipet az utanfuto villajara, igy az remenyeim szerint maradt volna a helyen. Meglehetosen felve folytattam az utat, de szerencsere tobb ilyen muszaki gondom mar nem akadt.

Igy tehat a tervezett 9-es indulas helyett boven 10 utan kezdhettem el rendesen tekerni, kezdetben ismeros uton, Chelmsford fele, majd Braintree, Colchester es onnan Harwich iranyaba. Az angol idojaras kb. deltol igazi arcat mutatta, esett az eso 4-ig, amikor elmentek a felhok es szepen kisutott a nap. Mivel az SPD-cipom csupa halo, tettem ra esovedot, ami teljes megdobbenesemre zsenialisan funkcionalt. Az esokabat is teljesen szarazon tartott, csak a nadragom azott el, mert lusta voltam a pakk legmelyerol kibanyaszni az esonadragot (szerencsere nem volt hideg).

Miutan nekiindultam, meglepoen jol haladtam annak ellenere, hogy a megvaltozott sulyu utanfutohoz epp ugy hozza kellett szokni, mint az elso alkalommal, olyan volt, mintha nem is gyakoroltam volna egyaltalan. De menni kellett, tehat en mentem, huztam-toltam, dombnak fel, dombrol le. Az evest eroltetni kellett, mert annyira aggodtam, hogy egy falatot sem kivantam, egyesevel kellett lekuszkodni, de muszaj volt.

A leghuzosabb reszek az A12 melletiek voltak, ahol zuhogott az eso es egy kis padkan kellett tekerni. Relativ biztonsagban voltam, mert nem az autosavban kellett mennem, de az osszes kamion beteritett sarral, vizzel, stb es ahogy elhuztak mellettem, a szellokesek majdnem lesodortak a bicajrol.

4 ora korul mar egesz kozel ertem Harwich-hoz, a tervezett 110 km-bol alig 20-25 volt hatra, igy amikor meglattam ezt a tablat, muszaj volt nekiallnom kicsit fotozkodni :) GO BANANAS!!!!!


Itt mar egeszen el tudtam keozelni, hogy el tudok tekerni Harwich-ig (es ez egyben remenyt adott ra, hogy el tudok bicajozni hazaig, hiszen az elso nap lett az egyik leghuzosabb, mertnem akartam Angliaban ket napot eltolteni). Az utolso kilometerek meglehetosen lassan teltek, de nagyon hangulatos reszeken mentem keresztul, elveztem. 6 ora korul erkeztem meg Harwich-ba, aholis elrontottam egy kanyart (mint elotte is mar sokat es a jovoben is biztosan meg vegtelen szamut :) de ez a hiba azt eredmenyezte, hogy az egesz varoson atmasztam (mert egy dombon fekszik), majd legurultam a tuloldalon es ott konstataltam, hogy maszhatok vissza. 

A kikoto kozeleben megkerdeztem helyieket, hogy hol van egy pub, hiszen ugy ereztem, hogy megerdemlek egy kiados vacsorat (ehes tovabbra sem voltam) es egy cidert, mire mondtak, hogy kozel van, fel kell csak menni a dombon, le a tuloldalon es mar ott is vagyok. Nagyon kedvesek voltak, igy nem volt szivem megkerdezni toluk, hogy "Nooooormaaaaalis? Ugy nezek ki, mint aki meg egyszer meg tudja maszni azt a dombot??!!", igy aztan az utca vegeben levo furcsa pub / indiai helyre ultem be (brutto 50 meterre :) es ez tokeletes is volt. 


Megvacsoraztam szepen, majd vartam Kinga-t, Lucie-t es Dale-t, akik Bury St. Edmunds-bol es Thetford-bol jottek engem kikiserni a komphoz. Mire ok odaertek, en mar par extra reteget felvettem, mert kezdett huvosodni es a faradtsag miatt is jobban faztam.


Kingaektol kaptam egy csucs polot is, amit mindenkepp fogok hordani, amint nem szakad az eso allo nap :) Kedvenc reszem: If you can read this please put me back on my bike! :) 


10 ora elott kicsivel elindultam a komphoz, ami kicsit felelmetes volt, mert vaksotet volt es a hajoallomas (ahogy az lenni szokott) egy ipari teruleten volt. De szepen odaertem (kb. 5perc volt), felengedtek a kompra (az autok kozott), majd elnyelt a gigantikus balna. Teljesen Jonas eleterzes volt bemenni ebbe a hatalmas hasba, ami kb. 4 db 10 emeletes lakotelepi tombot tett ki. Mar utaztam ilyen nagy hajoval, de valoszinuleg mivel most biciklivel voltam es besetaltam, teljesen mas erzes volt. Megkaptam a szobamhoz a kulcsot es kenyelembe heyeztem magam. A szoba felulmulta az osszes elvarasomat, bar picike volt, nagyon kenyelmes, a zuhany forro (!!!!) es volt sok konnektor (nem csak angol dugaljjal). Az egyetlen dolog, ami a teljes wellnesshez hianyzott, az a hajszarito volt, de hat mindent nem lehet azert es en azert is vegtelenul halas voltam, hogy forro volt a zuhany :) Deep heat cream a belso combizmokra es irany az agy!